A magyar ex libris művészet gazdag és sokszínű világát bemutató kiállítások és gyűjtemények fontos szerepet játszanak a kultúrtörténeti emlékek megőrzésében és terjesztésében. Az ex libris, vagyis a könyvjegj, eredeti funkcióját tekintve a könyv tulajdonosát megjelölő, gyakran művészi kivitelű kis méretű grafika, melyet rendszerint a könyv táblájának belső oldalára ragasztanak.
A Nemzeti Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára őrzi a magyarországi legteljesebb grafikai plakátgyűjteményt, amely felöleli a magyar plakátművészet történetét a kezdetektől (1885) napjainkig. Ezen kívül a gyűjtemény becses darabjai a XVIII. és XIX. századi metszetek, beleértve számos látképet, város-ábrázolást, divatképet és portrét. Az 1945 utáni gyűjteményrész átfogó képet nyújt a korszak grafikus művészetéről, neves művészek alkotásaival.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjtőkörébe az 1900 után megjelent ex librisek tartoznak, melyek kordokumentumként is felfoghatók, hiszen hűen reprezentálják a múlt század művészi stílusainak, divatirányzatainak sokszínűségét, valamint a közízlés, életmód és politikai változások fordulóit. A Tárban őrzött kb. 34 ezer ex libris nagy százalékban magyar vonatkozású, a művész vagy a tulajdonosa révén kötődik a történelmi, illetve a mai Magyarországhoz. Kb. 4000 a külföldi, leginkább közép-európai és német nyelvterületről származó könyvjegy.
A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja a José Antonio Dávila venezuelai festő koppenhágai tárlatának színes reklámplakátja [1996.]. A plakát Fábry József magyar-venezuelai fotográfus számára dedikált, és 200 számozott példányban készült. José Antonio Dávila (sz. 1935) venezuelai szürrealista festő, akinek "Presence XIV" című festményével illusztrálták a kiállítási plakátot.
A magyar ex libris művészet egyik jelentős alakja Gy. Szabó Béla (1905-1985), aki romániai magyar grafikus volt. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Gyulafehérváron végezte, majd a budapesti Műegyetemen tanult. Már egyetemista korában is erősen foglalkoztatta a rajzolás, és 1925-ben készítette első pasztelljét. Később Kós Károly ajánlására kezdett fametszéssel foglalkozni. Gazdag életművet hagyott hátra, minden témát alaposan végigrajzolt, és virtuóz mesterévé vált a grafikai művészetnek. Expresszív és lírai az ő kifejezési módja, képei az egész világot bejárták.
A Nemzeti Könyvtárban őrzött gyűjtemények között szerepelnek Gy. Szabó Béla alkotásai is. Például a "Molnár János könyve" című fametszete, amely 7,5x5 cm méretű és jelzett a metszeten.
A "Kultúrtörténet a kisgrafikákon. Az Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016)" című kötet és a hozzá kapcsolódó kiállítások is bemutatják a modern, azaz 20-21. századi ex libriseket. A kiállítás kurátora Vasné dr. Tóth Kornélia magyar művelődéstörténész, aki több száz publikációt jelentetett meg az ex libris területén.
A kiállításokon bemutatott ex librisek gazdag kultúrtörténeti körképet adnak a 20-21. századi Magyarországról. A történelmi tablók a honfoglalástól az első magyar királyokon, Szent Istvánon és Lászlón át napjainkig mutatnak be vonatkozó ex libriseket. Emellett irodalmi alakokat, történelmi személyiségeket, valamint topografikus, néprajzi, vallási, étkezési, növény- és állatvilággal kapcsolatos témákat is ábrázolnak. Különösen népszerűek a foglalkozásjelölő ex librisek, amelyek orvos, jogász, kovács, bányász, nyomdász, könyvtáros, pedagógus szakmákra utalnak.
A magyar ex librisek bemutatása nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is zajlik, ápolva ezzel a magyar-finn kapcsolatokat és más nemzetközi kulturális együttműködéseket. A kiállítások és gyűjtemények hozzájárulnak a magyar kultúrtörténet megismertetéséhez és értékeléséhez.
A Nemzeti Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára őriz olyan dokumentumokat is, mint a számolócédulák és szentképek. A számolócédulák a 19. század utolsó harmadában jelentek meg, és a gyártók, kereskedők cégük vagy áruik reklámozására használták őket. A szentképek pedig a magánájtatosság körébe tartozó, kisméretű, imakönyvben őrizhető képek.
A kiállítások és gyűjtemények nem csupán a művészeti értékeket mutatják be, hanem pótolhatatlan információhordozó szerepet is betöltenek a kulturális élet, a kereskedelem és a politika krónikásaként.
Az ex librisek sokszínűségét reprezentálva néprajzi, vallási vonatkozású könyvjegyek éppúgy láthatók, mint étkezéssel, növény- és állatvilággal kapcsolatos témák vagy könyvet, címert ábrázoló ex librisek. Megjelenítést nyer a tárgyi és szellemi néprajz képi és motívumvilága: fafaragások, hímzésminták, népies életképek.
A Gy. Szabó Béla nevéhez fűződő ex librisek és más grafikai alkotások, valamint a magyar ex libris művészetet bemutató kiállítások és gyűjtemények együttesen adják a téma teljességét. Ezek az alkotások és események nemcsak a művészettörténeti értékeket emelik ki, hanem betekintést nyújtanak a magyar kultúrtörténetbe is, különféle témák és korszakok bemutatásával.