Minden friss anya megijed, ha azt látja, hogy lepereg a szárazságtól a baba bőre, amire természetesen az első javaslatunk az, hogy mindenképp meg kell mutatni a gyerekorvosnak, és alkalmazni az ő tanácsait.
A kisbabák bőre jelentősen különbözik a felnőttekétől: a bababőr vékonyabb, sérülékenyebb, és a verejtékezése valamint faggyúelválasztása is fejletlen még. Sok édesanya a szülést követően ijedten tapasztalja, hogy újszülött babájának a bőre korántsem olyan puha és selymes, mint ahogy azt a köztudat tartja. Előfordul ugyanis, hogy a születést követő egy-két hétben bőrszárazság, lemezes bőrhámlás alakul ki a kicsinél.
A hámlás okai
Az újszülött baba bőrének hámlása két hétig teljesen természetes. Egyszerűen arról van csak szó, hogy a méhen kívüli élethez kell alkalmazkodnia. Mivel a méhen belül egész más környezetben volt az újszülött, így normális, hogy a bőre kiszárad a magzatvíz nélküli világban.
Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki.
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán.
Miután a kórházban eltűnik testéről a védelmező magzatmáz, ekkor veheti kezdetét a bőrhámlás, aminek a mértékét befolyásolhatja az anyaméhben eltöltött idő hossza is. A koraszülött babák testén jóval több magzatmáz található, mint egy túlhordott vagy időre született baba bőrén, ezért az ő esetükben kisebb mértékű lehet ez a bőrtünet.
Főként a csuklón, kezeken, bokán illetve az ujjak között jelentkezik az újszülött bőrhámlás, ami többnyire két héten belül letisztul, és alatta megjelenik az igazi, sima bababőr. Fontos tudni, hogy a túlhordás idejének növekedésével a testen is arányosan nagyobb mértékű lehet a hámlás. Előfordulhat - különösen a csukló és boka tájékán -, hogy a bőr finoman berepedezik. Ez is természetes folyamat, hiszen a pici bőre még jóval érzékenyebben reagál a külvilág hatásaira.
Ha hűvös és száraz a levegő otthon, ahol a baba az ideje nagy részét tölti, akkor ez megviselheti a bőrét is, dehidratálja, azaz kiszárítja, és a vége lehet akár hámlás is.
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. A terhesség 40. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
A pici, fehér, vagy sárga fejű kiütések a verejtékmirigyek éretlensége miatt jelennek meg a születés után, és 2-3 hónapos korra elmúlnak. Ártalmatlan elváltozások, amik nem viszketnek, és nem fájnak.
A koszmó (Seborrhoea capitis) főként a néhány hónapos csecsemők fejbőrén jelentkezik sárgásbarna, zsíros pikkelyszerű felrakódásokként. A koszmó nem higiéniai hiányosság miatt alakul ki - ahogyan ezt elsőre talán gondolnánk -, hanem a baba fejbőrének fokozott faggyútermelése miatt.
A baba bőrének ápolása
A babáknak még nem való a hosszú fürdőzés esténként, főleg nem forró vízben. Ha túlzásba viszed a fürdetést, azzal csak kiszárítod a baba bőrét, emiatt érdemes elkerülni a szappanokat és egyéb fürdetőket is. Mivel pici babákról beszélünk, akik még nem lesznek koszosak a kiságyban, maximum annyi történik velük, hogy nyakig összekakilják magukat, így a sima langyos víz is tökéletes számukra fürdéskor (esetleg a gyógyszertári fürdetőt bele lehet tenni).
Az újszülött fürdetéséhez bőven elegendő a kézmeleg víz, és egy puha törölköző, amivel finoman felitathatod a vizet a testéről.
Ne dőlj be a reklámoknak, nem kell összevásárolni mindent, amire azt mondják, hogy babának való, maradj az első időkben azoknál a krémeknél, amiket a gyerekorvos ír fel a babának.
Ha bőrszárazságról beszélünk, akkor szinte biztos, hogy lesz egy anyuka a környezetünkben, aki ekcémával diagnosztizálja majd a babánkat. De mi azért arra biztatunk, hogy ezt inkább hagyd a gyerekorvosra, már csak azért is, mert igazán hatékony ekcéma elleni krémet az orvos tud felírni receptre a babának.
A baba bőrének ápolásához is fokozottan figyeljünk a natúr összetevőkre, hogy elkerülhessük a szintetikus vegyi anyagoknak a szervezetükbe jutását. Nincs szükség illatanyagokra, színezékekre. A babák bőre mindig érzékenyebb a felnőttekétől, ezért fürdetésnél, ápolásnál, még az öltöztetésnél is szem előtt kell ezt tartanunk.
A baba fejbőre - akár sűrű, dús a haja, vagy kopasz a fejecskéje - mindenképpen ápolást igényel. A baba egészséges, erős és szép haja érdekében fontos, hogy fejbőrét rendszeresen ápolja és tisztán tartsa. A fejbőrön végzett olajos masszázsnak hidratáló hatása van és meggátolja a korpaképződést. A baba fejbőrét masszírozza körkörös mozdulatokkal kis mennyiségű olajjal.
A természetes összetevőjű termékek választásánál egyre tudatosabbak vagyunk. A baba bőrének ápolásához is fokozottan figyeljünk a natúr összetevőkre, hogy elkerülhessük a szintetikus vegyi anyagoknak a szervezetükbe jutását. Nincs szükség illatanyagokra, színezékekre.
A baba bőrének külső rétege vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb is. A külső hatások könnyebben irritálhatják. Az újszülöttek faggyúmirigy működésének éretlensége miatt bőrük nem eléggé zsíros, és irritációra is hajlamosabb. A kezdeti világos színt a pigmentek hiánya okozza, de ezek idővel majd kifejlődnek.
A baba vékony, sérülékenyebb bőre a zárt, meleg, nedves és szennyezett pelenkában kiütéses és gyulladt lehet. A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki.
Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
Az irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Az újszülött bőre vékonyabb, érzékeny és sérülékeny. Az első hetekben nem tud verítékezni, és ezzel testhőmérsékletét szabályozni, ezért könnyebben fázik. Az újszülöttek több, mint felének vannak olyan bőrtüneteik, amelyek nagy része valójában nem betegség, hanem az érzékeny bőrüknek az új környezet ingereire való reagálás, bőrreakciók formájában. Olyan hólyagokat, pirosodásokat tapasztalhatunk, amelyek ártalmatlanok, és egyszerű kezeléssel képesek elmúlni.
Csecsemők, nagyobb gyermekek esetében is megjelenhet a bőrszárazság, ilyenkor a gyermek érzi, hogy bőre húzódik, esetleg viszket. Mivel még vékony a rétege, ezért lényeges, hogy megfelelően hidratált legyen olyan krémmel, testápolóval, amelyet a gyermekorvos ajánlásával napi szinten kell használni. Az érzékenyebb bőrű babák hajlamosabbak az atópiás ekcémára (atópiás dermatitis). A bőr érezhetően érdesebb tapintású, fontos hidratálni napi két alkalommal.
Születés után megfigyelhető felületi bőrhámlás a kezeken, csuklókon, lábakon, bokán, akár egész testen. Utóbbi főként a terhesség 40. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
Bár régebben elterjedt a cukros tea itatása, gyakran az egész nap folyamán, sajnos ezt még ma is sokan alkalmazzák azért, mert a gyermek „azt szereti”. Mivel a tea általában finomabb és édesebb a víznél, ezért természetes, hogy a baba gyorsan hozzászokik az ízéhez, és a szervezete a bevitt szénhidráthoz. Ez ugyanígy megfigyelhető a gyümölcslevek esetében is. A megfelelő folyadék a gyermek számára a víz. Jó tudni, hogy az anyatejes babát fél éves koráig nem szükséges külön itatni. Nagy melegben 1-1 korty babavizet, vagy felforralt vizet kaphat.
Ha apró, vízzel telt hólyagokat látunk a baba arcán, testén, a nehezebben szellőző hajlatokban, akkor melegkiütésre gyanakodhatunk. A tünetek igen gyakoriak, főként nyáron.
A „márványozott bőr” leggyakrabban azt jelzi, hogy az újszülött, vagy csecsemő fázik. Mivel zsírpárnái még vékonyak, ezért a magasabb hőmérséklet is kevés lehet a számára. A láz kezdődő szakaszában is láthatunk hasonló bőrtünetet.
A hajlatok ápolása
A kisbabák bőre alapjaiban tér el a felnőttekétől, ami meghatározza a mindennapi ápolási igényeiket is. A legfelső hámréteg, a stratum corneum sokkal vékonyabb, a sejtek közötti kapcsolatok pedig lazábbak, így a bőr áteresztőképessége jelentősen nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a környezeti hatások, a nedvesség és a különböző vegyi anyagok sokkal könnyebben bejutnak a mélyebb rétegekbe, ami gyors reakciókat, kipirosodást vagy gyulladást válthat ki. A bőr természetes savköpenye, amely a baktériumok elleni védekezésért felelős, az élet első heteiben még csak alakulófélben van. Emiatt a semleges vagy enyhén lúgos közeg kedvez a kórokozók elszaporodásának, különösen ott, ahol a bőr bőrhöz ér. Ezek a természetes bőrredők ideális táptalajt biztosítanak a mikroorganizmusok számára a sötét, meleg és párás környezet miatt. A hidrolipid réteg hiánya miatt a bőr vízmegkötő képessége is alacsonyabb.
Ha nem pótoljuk a nedvességet, vagy éppen ellenkezőleg, hagyjuk, hogy a víz megálljon a hajlatokban, a bőr barrier funkciója sérülhet. Ez a sérülés kaput nyit a fertőzéseknek, amelyeket sokkal nehezebb kezelni, mint megelőzni.
A csecsemők testfelépítéséből adódóan számos olyan terület található rajtuk, ahol a bőr önmagával érintkezik. A nyak, a hónalj, a könyökhajlat, a combok belső fele és a térdhajlat mind-mind olyan zónák, ahol a levegő áramlása korlátozott. Ezekben a mélyedésekben könnyen felhalmozódik a veríték, az elhalt hámsejtek, a textilbolyhok a ruházatból, sőt, a nyaknál gyakran a visszabukott tej vagy tápszer is utat talál magának. A hajlatokban uralkodó állandó nedvesség felpuhítja a bőrt, ami így elveszíti ellenállóképességét. A dörzsölődés, ami a baba mozgásából adódik, tovább rontja a helyzetet, apró hámsérüléseket okozva. Ezek a mikroszkopikus sebek észrevétlenek maradhatnak, de égető, viszkető érzést okoznak a babának, aki nyugtalansággal, sírással jelezheti diszkomfortérzetét.
Érdemes figyelembe venni, hogy a pelenkával fedett területek még nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Itt a vizelet és a széklet irritáló hatása kombinálódik a zárt, párás közeggel. A gombás fertőzések, például a Candida, előszeretettel telepednek meg a lágyékhajlatokban, ahol a pirosság gyakran apró, különálló pöttyökkel kezdődik.
A bőrápolás sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen eszközöket és anyagokat hívunk segítségül. Elsődleges szabály, hogy a kevesebb néha több: a baba bőre nem igényel bonyolult vegyszerkoktélokat. A legtisztább megoldás a langyos, tiszta víz, amely önmagában is képes eltávolítani a legtöbb szennyeződést. A törléshez használt anyagok minősége is meghatározó. A puha, tiszta pamutból készült textilpelenka vagy a speciális, babák számára kifejlesztett eldobható vattakorong a legjobb választás. Kerüljük a durva felületű törölközőket, mert azok felsérthetik a vékony hámréteget.
A hidratálók és védőkrémek használatánál tartsuk szem előtt a mértékletességet. A hajlatokba csak akkor kenjünk krémet, ha a terület teljesen száraz, különben a krém alá szoruló nedvesség csak ront a helyzeten.
A nyaki redők tisztítása az egyik legnagyobb kihívás a szülők számára, különösen az első hónapokban, amikor a baba még nem tartja stabilan a fejét. Ez a terület folyamatosan ki van téve a tejcsorgásnak és a nyálnak, ami a mély redőkben megülve irritációt és kellemetlen szagot okozhat. A tisztítást érdemes naponta többször, minden etetés után elvégezni, ha szükséges. A tisztítás során használjunk egy langyos vízzel átitatott vattakorongot. Fontos, hogy ne dörzsöljük a bőrt, hanem gyengéd, pöttyöző mozdulatokkal távolítsuk el a lerakódásokat. Gyakran előfordul, hogy a ruha bolyhai is ide tapadnak, ezeket különös gonddal kell eltávolítani, mert apró dörzsöléseket okozhatnak. A szárításnál a legfontosabb eszköz egy száraz, puha textilpelenka. Óvatosan nyomkodjuk oda a bőrhöz, amíg teljesen száraz nem lesz a felület. Kerüljük a hintőpor használatát, mert az a nedvességgel összecsomósodva dörzsölő szemcséket alkothat, ráadásul belélegezve ártalmas lehet a baba tüdejére.
A hónalj területe gyakran elfelejtett zóna, pedig a karok mozgása miatt itt is intenzív a dörzsölődés. A csecsemők reflexszerűen gyakran szorítják a karjukat a testükhöz, így a hónalj szinte állandóan zárt állapotban van. A fürdetés során minden alkalommal gyengéden emeljük fel a karokat, és mossuk át a területet. A tisztítást követően a hónaljat is tökéletesen szárazra kell törölni. Ha a bőr itt hajlamos az irritációra, használhatunk egy kevés, kifejezetten babáknak szánt, könnyű állagú testápolót, de csak akkor, ha az nem akadályozza a bőr légzését. Amennyiben apró, piros pöttyöket észlelünk a hónaljban, az utalhat melegkiütésre is. Ilyenkor a legfontosabb a hűtés és a szárazon tartás. Ne essünk abba a hibába, hogy vastagon bekenjük popsikrémmel, mert a zsíros krémek elzárják a pórusokat, és megakadályozzák a párolgást. Inkább tisztítsuk meg többször tiszta vízzel, és hagyjuk szabadon a bőrt, ameddig csak lehet.
A pelenkázás során a legnagyobb hangsúly a gáttájékra kerül, de a lágyékhajlatok gyakran rejtve maradnak a gyors tisztítás során. Itt a bőrredők mélyek, és a pelenka széle közvetlenül érintkezik velük. A vizeletben található ammónia és a székletben lévő enzimek rendkívül gyorsan kikezdhetik a bőrt, ha nem távolítjuk el őket maradéktalanul. A tisztítás iránya mindig elölről hátrafelé történjen, különösen kislányok esetében, hogy elkerüljük a bélbaktériumok bejutását a húgyutakba. A lágyékhajlatokban a bőrt finoman feszítsük ki az ujjainkkal, hogy lássuk, nem maradt-e ott szennyeződés. Ha a széklet már rászáradt a bőrre, ne súroljuk, hanem egy olajos vattakoronggal puhítsuk fel, majd vizes ruhával töröljük le. A tisztítás utáni szárítás itt is kritikus lépés. Mielőtt feladnánk az új pelenkát, várjunk néhány percet, amíg a bőr magától is megszárad a levegőn. Ez az „air bath” vagy levegőztetés a legjobb megelőzési módja a pelenkakiütésnek. Ha a hajlatok mélyén pirosságot látunk, használjunk cink-oxid tartalmú krémet, de csak vékony, áttetsző rétegben.
Ahogy a baba növekszik és egyre mozgékonyabbá válik, a térdhajlatok és a bokák körüli redők is fontos szerepet kapnak. Ezek a területek érintkeznek leginkább a padlóval, a szőnyeggel vagy a mászást segítő ruházattal. A térdhajlatban a veríték mellett a por és a lakásban található szöszök is megtelepedhetnek. A bokák körüli apró „hurkák” - amik oly imádnivalóak a kisbabákon - szintén rejthetnek apró hámsérüléseket, ha a zokni gumija túl szoros, vagy ha a cipőcske dörzsöli a bőrt. A tisztításuk egyszerű, de a szárításukra itt is ügyelni kell. A lábujjak közötti részek tisztítása is idetartozik. Bár nem klasszikus nagy hajlatokról van szó, a babák lábujjai gyakran szorosan simulnak egymáshoz. Itt is előfordulhat gombásodás vagy felázás, ha a fürdés után nem töröljük szárazra az ujjak közét. Használjunk egy vékony textilcsíkot vagy a textilpelenka sarkát, hogy minden kis rést elérjünk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben a bőrszárazság tovább tart, vagy egyéb tünetekkel is társul (pl. kiütések, láz), mindenképp forduljunk orvoshoz.
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.
A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadnak.
A csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent.
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.
A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség. A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre.
Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
