A PTE Klinikai Központ Patológiai Intézete kiterjedt diagnosztikai, graduális és posztgraduális oktatási, valamint alkalmazott kutatási tevékenységet végez.
Intézetünk az ország egyik legnagyobb betegforgalmat lebonyolító patológiai diagnosztikus egysége. A diagnosztikai munkákat az alábbi laboratóriumainkban végezzük:
- I. sz. Szövettani diagnosztikus laboratórium (Szigeti út)
- II.sz. Szövettani diagnosztikus laboratórium (Rákóczi út)
- Nőgyógyászati Citológiai Laboratórium
- Aspirációs Citológiai Laboratórium
- Immunhisztokémiai Laboratórium
- Áramlási Citometriai (FCM) Laboratórium
- Molekuláris Patológiai (PCR) Laboratórium
- FISH és Citogenetikai Laboratórium
- Nephropatológiai Laboratórium
- Neuropatológiai Laboratórium
Intézetünkben évi kb. 35.000 betegből származó kórszövettani esetet vizsgálunk, amely közel 100.000 szövettani un. paraffinos blokk és cca. 600 makroblokk feldolgozását, kb. 33.000 immunhisztokémiai festést és kb. 550 intraoperatív fagyasztásos minta vizsgálatát jelenti. Évente 4000 feletti aspirációs és 30.000 feletti nőgyógyászati citológiai esetet vizsgálunk. Mindezeket sokszor a legmodernebb módszerek felhasználásával (FCM, sejtblokk technika, FISH, hagyományos PCR-alapú és multigénes/NGS vizsgálatok, LBC, CINTEC és HPV-DNA Flow chip technikák).
A szülészet-nőgyógyászat területén a Patológiai Intézet kiemelten fontos szerepet játszik a diagnosztikában és a kutatásban.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika diagnosztikai háttere
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája több mint 100 éves múltra tekint vissza, és az ország egyik vezető egészségügyi, oktatási és kutatási központja a szülészet, nőgyógyászat és reproduktív medicina területén.
A Szent István Kórház területén a Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály egy különálló, négyszintes épületben („N” épület) helyezkedik el, melynek az alagsorában működik a járóbeteg szakellátás. Az első emeleten található a gyermekágyas és az újszülött részleg, valamint a nőgyógyászati és terhespatológiai fekvőbetegek ellátása is itt történik, a második emeleten pedig a szülőszobai részleg és a műtőblokk került kialakításra.
A Nőgyógyászati Citológiai Laboratórium és az Aspirációs Citológiai Laboratórium a Patológiai Intézeten belül kulcsfontosságú szerepet tölt be a nőgyógyászati daganatok és elváltozások diagnosztizálásában.
Évente kb. 3600 aspirációs és 32-35.000 nőgyógyászati cytológiai esetet vizsgálunk sokszor modern módszerek felhasználásával (FCM, sejtblokk technika, FISH, PCR-alapú ancilláris technikák, LBC, CINTEC és HPV-DNA Flow chip).
Gyakori nőgyógyászati kórképek és a patológiai diagnosztika szerepe
Leiomyoma (mióma)
A leiomyoma, más néven mióma a női nemi szervek leggyakoribb jóindulatú elváltozása. Pontos gyakoriságot nehéz meghatározni, egyes becslések szerint a hölgyek 60-70 százalékát is érinthetik életük során. Elhelyezkedésüktől, méretüktől és számuktól függően változatos tüneteket okozhatnak, többek között vérzészavart, deréktáji és alhasi fájdalmakat, székletürítési és hólyagürítési zavarokat, meddőséget. Ambulanciánkon lehetőség van a miómák pontos diagnosztikájára, mely legtöbbször fizikális vizsgálattal és ultrahang képalkotással történik. Szükség esetén egyéb radiológiai módszerek is segíthetik a pontos kórisme felállítását a társszakmák bevonásával. Kezelésük mindig egyénre szabottan, részletes felvilágosítás után, közös egyetértésben történik. Osztályunkon lehetőség van gyógyszeres és műtéti terápiára egyaránt.
Méhnyakrák és a HPV szerepe
A méhnyakrák világszerte a nők egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése, évente több százezer halálesetet okozva. A méhnyakrákok 99 százalékáért a HPV (humán papillomavírus) felelős. A betegség kórlefolyását részletesen megismerve lehetőségünk nyílt a megelőzésére, illetve az egyes daganatmegelőző állapotok időben történő felismerésére és kezelésére. Kóros méhnyakszűrési eredmény esetén ambulanciánkon lehetőség van a további kivizsgálásra, mely magában foglalja a HPV alapú szűrést, a kolposzkópiát és a szövettani mintavételt egyaránt. A megfelelő diagnosztikus vagy terápiás lépés megválasztásához a legfrissebb szakmai ajánlásokat használjuk.
Oktatási és kutatási tevékenység
A Patológiai Intézet munkatársai kiterjedt graduális és posztgraduális oktatási tevékenységet is végeznek. Az intézet szakorvosi és rezidens orvosi kara graduális oktatási tevékenységünket három nyelven (magyar, angol, német) az Általános Orvosi és Gyógyszerészi Karon, valamint a Fogorvosi Szakon, két szemeszterben, előadások, szemináriumok és gyakorlatok formájában végzi.
Az intézet szenior szakorvosi kara aktív tutori és előadói tevékenységet végez a posztgraduális gyakorlati és elméleti képzésben is (PhD képzés, patológus és citopatológus szakorvos képzés, illetve szakorvos továbbképzés).
Diagnosing Disease: Process of Pathology
A Patológiai Intézet története
Az Orvostudományi Kar 1918. április 14-én alakult meg a Pozsonyi Egyetemen. A Kórbonctani Tanszék első igazgatója Dr. Entz Béla egyetemi tanár volt. Az I. világháború után, a székhelyükről száműzött és 1920-ban összevont Pozsonyi és Kolozsvári Orvosi Egyetemek átmenetileg Budapestre költöztek, majd az 1923/24-es tanévtől a Pozsonyi Egyetem Pécsett, mint Erzsébet Tudományegyetem kezdte meg működését. A Patológiai Intézet elődjének (akkori nevén Kórbonctani és Törvényszéki Orvostani Intézet) első vezetője Dr. Entz Béla professzor lett (1918-1951). Őt követte Dr. Romhányi György (1951-1976), akinek a nevét viseli karunk aulája, valamint számos tudományos emlékérem. Majd Dr. Kelényi Gábor (1976-1993) a neves haematopathologus később Dr. Pajor László (1993-2013) professzor vezette az intézetet.
